A sakkról - Szimultán Sakkegyesület Győr --- www.hunsakk.hu

Szimultán Sakkegyesület
Széchenyi ESE Sakk Szakosztálya
és a
Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

A sakkról

A sakkról
Miért érdemes sakkozni?

Pályafutása során a sakkozó gyakran felteszi magának a fenti kérdést. A szülő azt gondolja, azért járjon a gyerek sakkra, mert a sakk fejleszti a képzelőerőt, illetve logikus gondolkodásra nevel. Ez a fejlettebb logikai érzék pedig majd segít az iskolai tanulásban, azon belül is elsősorban a matematikában.
 Mindez valószínűnek hangzik, azonban vannak érdekesebb dolgok, amiről általában nem szoktak beszélni. Olyan általános alapfogalmakra gondolok, mint például az egyensúly és a sorrend kérdésköre.


Az egyensúly

Születésünktől kezdve szükségünk van arra, hogy rendszerbe szervezzük és fejlesszük a világról szerzett ismereteinket. Ennek legnagyobb része nem tudatosan megy végbe, azonban ezen ismeretek felhasználásakor állandóan egyensúlyra törekszünk. Az az ember, akinek élete kiegyensúlyozott, munkájában és családi életében is jobban boldogul, s a társadalom hasznos tagjává válik.
     Az emberben van igazságérzet, míg az állatokból ez hiányzik, sőt az igazságérzet az egyik legalapvetőbb tulajdonságunk, amivel rendelkezünk. Az élet minden területére kiterjed. Ha nem is mindig vesszük észre, hogy igazságtalanok voltunk másokhoz, azt általában tudjuk, ha minket ér méltánytalanság. Az igazságosság felismerése egyaránt megkívánja a számolás és a kiegyenlítés képességét.
    A sakkpartiban ugyanezt az igazságra való törekvést modellezzük. A jó sakkparti is a helyes számoláson alapszik. Megtanuljuk, hogy az adott játszma miként lehet egyensúlyban, hogyan és mit cserélhetünk, avagy mit nem. Milyen anyagi megoszlások mellett tartható hadállásunk, illetve az egyensúly felbomlása mivel jár, - győzelem vagy vereség lesz-e a következmény. Ahogy tökéletesedik sakktudásunk, úgy színesedik egyensúlyérzetünk is, illetve annak fejlődése sakkozói pályafutásunkra is visszahat.
   Ezért van az, hogy a sakk alapjait és törvényszerűségeit jól ismerő ember hétköznapjai, munkája is az átlagnál jobban rendben vannak, és itt nem elsősorban az anyagiakra gondoltam.  


A sorrend

Bizonyos dolgokat nem csinálhatunk meg, amíg nem csináltunk meg előtte valami mást. Életünk e köré az alapkoncepció köré szerveződik. Sajnos gyakran nem tudjuk megtalálni azt a sorrendet, ami egy adott feladat elvégzéséhez a legalkalmasabb lenne. Pedig bármely feladatot alkotórészeire bontva, ki lehet találni egy személyre szabott és megfelelőbb sorrendet. Életünk tele van olyan feladattal, amit megfelelő sorrend kialakítása nélkül nem tudnánk elvégezni. Azok az emberek például, akik állandóan a naptárukat böngészik, sorba rendezési problémájuktól szenvednek. Gyakran a betegségek is a helytelen sorrendre figyelmeztetnek.
   Noha a sorrendet általában szigorúan kell kezelni, lehetnek olyan helyzetek, amikor nem mindenkinek ugyanaz az út a legjobb, illetve az sincs kizárva, hogy a dolgok jobban fognak működni, ha átrendezzük elvégzésük sorrendjét. A sikeres emberek tudományának egyik legfontosabb része, hogy képesek úgy megszervezni tevékenységük sorrendjét, ahogy az a legkívánatosabb hatást éri el. (És milyen sokan gondolják ezekről az emberekről, hogy ők semmivel sem tudtak többet, mint az átlag, csak szerencséjük volt…)
   A sakkozásban az egyik legfontosabb tényező a sorrend. Nem mindegy, hogy egy kombinációban melyik figurával lépünk először. Nagyon gyakran csak egyetlen lehetséges út van a megoldáshoz. És nekünk az egész parti során minden lépésben a helyes utat kell keresnünk. Ez a nehéz a sakkban. Minden játszma egy mini-életút, ahol sűrítve és folyamatosan a helyes lépéssorrend az egyetlen lehetőségünk. Ezért is okoz egy-egy jobb játszmánk olyan sikerélményt, amit akár életünk végéig is szívesen emlegetünk.
  A helyes lépéssorrend kialakításához szükség van elemzőkészségünkre. Az egyes megnyitásokat és középjáték-típusokat elemeire kell bontanunk, és újra összeraknunk a saját igényeinknek megfelelően (repertoár kialakítása). Egy taktikusnak egész más nyitásokat kell játszania, mint egy pozíciós játékosnak. Az egyes játszmákban a siker érdekében ma már nem csak a hadállás, hanem az ellenfél sajátosságait, gyengeségeit is figyelembe vesszük.
  Ahhoz, hogy képesek legyünk a helyes lépéssorrendre, nem feltétlenül kell világbajnoknak lenni, s az sem tragédia ha néha tévedünk. Sokkal fontosabb az állandó helyes sorrendre való törekvés készsége. Mert hisz volt-e olyan életút a törté-nelemben, ami szeplőtlen, mindenki számára követendő lehetne?
  Összefoglalva: érdemes tehát gyermekeinkkel megszerettetni a sakkot, miután a já-ték nyújtotta esztétikai élményen kívül egy belső késztetést is kaphatnak a számukra megfelelőbb és helyesebb életcél eléréséhez.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz