A sakkról - Szimultán Sakkegyesület Győr --- www.hunsakk.hu

SZIMULTÁN SAKKEGYESÜLET
Tartalomhoz ugrás

A sakkról

A sakkról
Miért is érdemes sakkozni..?


Napjainkban számtalan kezdeményezés történik a sakkozás bevezetésére a nevelési-oktatási intézmények rendjébe.
A sakk fejlesztő hatása a gondolkozásra, a személyiségformálásra évszázadok óta ismert. A gondolkodásra késztető játékok sorában a kompetenciafejlesztés alapjaként szolgálhat. Mindamellett ahogy azt az egyes pedagógia-pszichológiai vizsgálódások is alátámasztják, a tanulási zavarokkal küzdő gyermekek esetében is új fejlesztési lehetőségeket is teremthet ez az egyre népszerűbbé váló táblajáték, sőt óvodáskorban való bevezetése a tanulási zavarok kialakulási esélyeit csökkentheti.
A sakk, mint személyiségfejlesztő eszköz

A sakknak számos képességfejlesztő hatása van:

 a sakkjáték tanulásának-gyakorlásának kedvező hatása van a gyermek egész intellektuális fejlődésére
 a sakk becsületességre, a következmények vállalására, önuralomra, helyzetértékelésre, gyors megítélésre és döntésre, felelősségérzetre, versenyszellemre, a versenytárs tiszteletére, kitartásra, önbizalomra, a kudarcok elviselésére, lényeglátásra, barátságra, rendszeres és pontos munkavégzésre, fegyelmezett viselkedésre, a szabályok, normák és törvények tiszteletben tartására nevel.
 fejleszti a logikus gondolkodást, kreatívvá tesz, amely nemcsak a tanulás során elengedhetetlen, hanem a mindennapi életben is fontos szerepet játszik
 javítja a koncentrációs képességet, aminek a segítségével a gyerekek megtanulják hosszabb ideig összpontosítani a figyelmüket
 jelentősen fejleszti a gyerekek önállóságát és a tudatos önfegyelmet, megtanítja kezelni a sikereket, és ami jóval nehezebb, elviselni a kudarcokat, így pozitív irányban formálja a személyiséget. Erősödik a játékosok önbecsülése
 kialakítja a tárgyilagos szemléletmódot: a sakkjátékos cselekedeteit előre próbálja látni, illetve kiszámítani, így természetessé válik az, hogy tettei következményeit vállalni és elviselni kell. Megszokja, hogy minden egyes lépésnél viszonylag rövid idő alatt, egyedül kell gondolkodni és dönteni, így gyakorlatot szerez vizsgahelyzetekhez, vagy az iskolai felelésekhez. A teljesítmény tisztelete révén megától belátja a diák, hogy aki többet tanul, az eredményesebb lesz, az többet tud. Tehát érdemes tanulni
 a sakk révén a játékos megtanulja a küzdeni tudást, az időbeosztást és a szabálykövető magatartást
 a sakkjáték fejleszti a gondos megfigyelést és észlelést, a pontos emlékezetet, a kritikai gondolkodást, a probléma-érzékenységet és a problémamegoldó képességet és a megosztott figyelem képességét. Az eredményes játékhoz szükséges állásértékelés megkívánja az analizáló-szintetizáló képességet, az összpontosítást, az összefüggések keresését.
 a tervezett lépések következtében létre jöhető állások elképzelésével jelentősen fejlődik az absztraháló képességük és térlátásuk
 az óvodásokat felkészíti az iskolás évekre, valamint a gyerekeket eredményesebbé teszi az élet minden területén.

A sakk, mint sport, játék, művészet és tudomány

A sakk sport, játék, művészet és tudomány egyszerre:
 Sport, szellemi sport, mert versenyszerűen űzhető.
 Játék, mert szórakoztató és amatőrök is játszhatják.
 Művészet, mert esztétikai élményt nyújt. A sakkban harmónia, szimmetria van a geometriai formák ismétlődése okán. Így vizuális élményt is nyújt. Nem feledkezhetünk meg a sakk egyedülállóan sokszínű kultúrtörténeti hátteréről sem.
 Tudomány, mert a tudomány által meghatározott módszereket használ. Jelenleg még alkalmazott tudomány. Önálló tudományként a képességfejlesztésben szerepelhet.

Az iskolai sakkoktatás népszerűsége nagyrészt annak köszönhető, hogy a szakemberek felismerték a benne rejlő képességfejlesztő lehetőségeket.
A sakknak köszönhetően jelentősen javul a diákok rendszerfelismerő képessége, valamint a többirányú gondolkodás és a logikus gondolkodás iránti érzékenysége.
A sakkórákra járó diákoknak még az olvasási eredményei is jobbak a többiekénél. A sakkozó gyerekek szocializációs képességei is fejlettebbek másokénál. Észrevehető ez abból, milyen a viszonyuk a nézőkkel egy sakkversenyen, vagy a partnerükkel, főként, ha náluk jóval idősebb ellenfelet győznek le. Mindezek miatt rendkívül fontos hogy a sakkoktatás már az általános iskola első éveitől kezdve képezze részét a tananyagnak.

A sakk hatása a képességek fejlődésére

A sakk, az ókor óta az emberiség egyik legnépszerűbb játéka, melynek bár szabályai átalakultak, két alapvető lételeme: a stratégia és a taktika változatlanul lázban tartja híveit, s mozgásban elméiket.
Magával a szellemi sporttal való foglalkozás individuális hasznáról elmondhatjuk, hogy az elmélyültebb sakkozás folytonos keresésre kényszerít, sikereink és kudarcaink okainak szakadatlan vizsgálatára, vagyis szigorú önkritikára szoktat, de módszert kínál ahhoz is, hogy ismeretlen helyzetekben kevés számú ismert motívum alapján is legyen esélyünk az eligazodásra. A sakk arra nevel, hogy egyszerre két fejjel – a sajátunkéval és az ellenfelével - gondolkodjunk, s próbáljuk kitalálni a másik fél terveit, ugyanakkor kiváló iskola ahhoz, hogy döntéseinkhez a szakirodalomból vagy saját gyakorlatunkból cselekvési mintákat használjunk fel, s hogy megfelelően mérlegeljünk olyan egymással dinamikus kapcsolatban lévő tényezőket, mint amilyen a táblán az anyag, a tér és az idő, vagy amilyet a sakkban és az életben egyaránt a biztonság és a kockázat, taktikai és a stratégiai, azaz a rövid és hosszú távú megoldások viszonya.
A kognitív pszichológia erőteljes előretörése közepett, a tudásalapú társadalom küszöbén különösen nagy a tehetséggondozás és a képességfejlesztés hatékonyságának jelentősége, ezért társadalmi mértékben is hasznos lehet, ha egzakt módszerekkel tárjuk fel a sakkjátékban rejlő személyiségformáló lehetőségeket, és a tanulságokat mindazok rendelkezésére bocsátjuk, akik az ifjú korosztályok javára hasznosíthatják.

A sakkoktatás pedagógiája, módszertana

A gyermek sakkoktatás módszereiben és tematikájában sajátos megközelítést igényel. Ezt legfőképpen az oktatásban résztvevő gyerekek életkori, értelmi és érzelmi fejlettsége
indokolja.
Érteni kell a gyerekek nyelvén. Ez a közhelyszerű megállapítás utal arra, hogy eleinte inkább pedagógiai jellegű feladattal állunk szemben. A sakkszakma kissé lenézően kezeli a kezdő sakkozók oktatásával foglalkozókat, ennek oka talán abban rejlik, hogy ez a munka a kezdetekben valóban nem kíván mesteri erejű sakktudást az oktatótól, más oldalról viszont a kevés pedagógiai jártassággal rendelkező sakkmester is csetlő-botló botcsinálta oktatónak bizonyulhat a gyakorlatban.
A gyermek sakkoktatása – ha eredményes akar lenni – önálló módszertani ismereteket igényel, ezért nem önkényes. A hatékonyság érdekében el kell választani az egyéb oktatási területektől.
Miután minden gyermek más és más életkorban ér el fejlődésében a megfelelő szintre, a szülő vagy oktató feladata az, hogy figyelve a gyermekkor fejlődésének fokozatait, felismerje a megfelelő életkort a tanítás megkezdéséhez
Az oktató személye, szakmai felkészültsége, pedagógiai tapasztalata jelentős mértékben befolyásolja a sakk iránt érdeklődő gyerekek fejlődését. Feladata, nem kevesebb, mint hogy munkáján keresztül ablakot nyisson a sakkjáték világára, és mint pedagógus, a gyermek személyiségének formálásában is jelentős szerephez jut.
A pedagógiai tapasztalat, az ismeretek gyakorlati alkalmazásában szerzett rutint jelenti. Ez, az oktatás menetében, a gyerekek képességeinek ismeretében, az oktatás hétköznapi problémái során felmerülő kérdések és feladatok terén szerzett gyakorlati ismereteket foglalja magában.
Az iskolai sakk a tehetségkutatás legfontosabb terepe, itt nyílik meg a lehetőség, hogy nagyszámú fiatal kerüljön a sakkjáték oktatásával foglalkozó szakember “látókörébe”, ami a sakk népszerűsítése szempontjából is fontos. Az oktató a különböző korosztályokra való rálátás lehetősége révén, a képzés szempontjából megfelelő korban tudja biztosítani az oktatás megindítását, ami a tehetséges gyerekek fejlődésében fontos tényező. A tehetséggondozást tekintve előnyös, hogy az oktatónak folyamatos kapcsolattartásra nyílik lehetősége a diákokat
tanító pedagógusokkal, velük konzultálva összehangoltabb, hatékonyabb munka valósítható meg.
A sakkozás segíti a gyermekek játékos cselekvési-, ill. cselekedtetés közbeni tapasztalatszerzését; olyan tanulási helyzetek alakulnak ki, melyek megkönnyítik élményeik feldolgozását, frusztrációik oldását. Nme hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a tevékenységek sorában a játék a legtermészetesebb és legmeghatározóbb létforma, amely minden szellemi-lelki fizikai tapasztalat forrása.
A sakk számos képességfejlesztő hatással bír, amellett, hogy növeli a koncentrálóképességet, igen jelentősen fejleszti a gyermekek önállóságát és tudatos önfegyelmét. Segít megtanulni a helyes időbeosztást, valamint a szabálykövető magatartás kialakításában. Mindezek jelentős mértékben az eredményes tanulás, ill. a sikeres életvezetés zálogai.
A sakkozás hozzájárul ahhoz is, hogy megtanulják a siker kezelését, és amiszintén nagy kihívás, elviselni a kudarcot. Az önbecsülés, s a tárgyilagos szemléletmód kialakulását is segíti.
Miután sakkjátékosként cselekedeteit, lépéseit előre igyekszik látni, illetve kiszámítani, így egyértelművé válik számára az, hogy tettei következményeit vállalnia és viselnie kell. Megszokja, hogy minden egyes lépésnél viszonylag rövid idő alatt, egyedül kell gondolkodni és dönteni, így gyakorlatot szerezhet a vizsgahelyzetek során való helytálláshoz is.
A teljesítmény tisztelete, megélése nyomán tudatosodik a fiatalban, hogy aki többet tanul, mélyebb, szélesebb körű ismereteket szerez az eredményesebb lesz.  Nyilvánvalóvá válik számára a tanulás értéke.

A gondolkodási képességek közül a sakk hathatósan hozzájárul a megfigyelés, az észlelés, a pontos emlékezet, a kritikai gondolkodás, a probléma-érzékenység, ill. a problémamegoldó képesség és a megosztott figyelem képességének fejlesztéséhez.
Az állásértékeléshez, mely az eredményes játék egyik feltétele, megkívánja a tanulótól az analizáló-szintetizáló képesség, az összpontosítás-, s nem utolsósorban az összefüggések keresésének képességét.

A soron következő lépések megtervezése során jelentősen fejlődik a sakkozók absztraháló képessége és térlátása.
Mi az, ami a sakkot a nevelés eszközévé avatja..? Mit ismernek fel azok a szülők, akik már 3-4 éves korban megkezdik a gyermekük sakkoktatását? A sakkjátszma olyan helyzeteket produkál, amelyekben lelki, szellemi erőinket hozzuk felszínre, viselkedési normákat ismerünk meg, sajátítunk el és fogadunk el, belső indítékokat nyerünk. A játék során küzdelem folyik, nem csak a táblán, hanem önmagunkban is. Nemegyszer önmagunkat kell legyőzni az eredményességhez. Mit tesz a sakkozó játék közben? Elemzi, értékeli a játszma állását, keresi lehetőségeit, változatokat számol, terveket sző, mérlegel, döntéseket hoz, szabályokat tart be, számolja ellenfele várható legjobb lépéseit, nehéz lelki helyzeteket él át, amelyekből kivezető utakat keres, reményei, lehetőségei vannak, amelyeket fel kell ismernie, siker-, és kudarcélményekhez jut, amelyeket megtanul önfegyelemmel elviselni, feldolgozni.
Mindezek során olyan emberi és vezetői értékek válhatnak a gyermek sajátjává, amelyekre az élet teremtette helyzetekben bármikor szüksége lehet, ezáltal a sakk jelentős adalékokat nyújthat a konstruktív életszervezéshez, hozzájárulhat a munkaképesség kialakításához és magasabb szintre emeléséhez.
A sakk méltán népszerű játék hosszú századok óta, s lesz egyre meghatározóbb szerepe a személyiségfejlődésben, s a közösségi nevelés értékeinek tovább-örökítésében.

dr. Gróz Andrea adjunktus


IRODALOM:
Duró Zsuzsa (2007): A sakk hatása a képességek fejlődésére. Módszertani közlemények, (47) 3. pp. 97-98.
Duró Zsuzsa (2013): Miért sakkozzunk az iskolában? Új Köznevelés, (69) 2. szám 28-29.
Baráti László (1993): Sakklátomások. Alfadat-Press Kft.
Kovács Imre (2002): Egy emberformáló játék. Székesfehérvár.
Kovács Imre – Pribék László (2016): A sakkoktatás néhány didaktikai kérdése.   Püspökladány.

email: info@hunsakk.hu *** tel: 70/38 06 882
Vissza a tartalomhoz